Németek és németalföldiek a Kárpát-medencében – Hungarikumokkal a világ körül 8/1.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Információink szerint nem aratott osztatlan sikert a Heisler András elnök által felvezetett ötlet. Sőt, tovább éleződik az ellentét a hitközségi szövetség világi és vallási vezetése között.
Újabb fejezetéhez érkezett a Mazsihisz világi vezetése és a rabbikar közötti vita. Heisler András elnök ugyanis a hitközségi szövetség hétvégi közgyűlésén bejelentette, tárgyalás kezdődött egy Németországban élő, 35 éves rabbival az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) zsinagógája vallási vezetői posztjának betöltéséről. Az online megtartott, a közösségi médián keresztül közvetített beszámolóban elhangzott, hogy a rabbi Izraelben született,
Információink szerint a bejelentés nem kis ellenérzést váltott ki a (virtuálisan) jelenlévő rabbik körében, nemtetszését fejezte ki mások mellett Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, volt országos főrabbi is. A Mazsihisz honlapján elérhető közlemény szerint a tiltakozók alapvetően nem a külföldi rabbit bírálják, hanem a „magyar rabbikat védik, utóbbiakat kellene előnyben részesíteni, azokat, akik az itteni rabbiképzőben végeztek és jártasak a neológiában”.
Többen szóvá tették azt is, hogy egy ilyen súlyú kérdésben előbb a rabbikarnak kellene döntenie, csak azt követően tárgyalni az érintettel.
Feszültséget okozott az is, hogy a Mazsihisz vezetése kizárta a közgyűlésből Róna Tamás főrabbit, ezt többen szóvá is tették. Ahogy arról lapunk is beszámolt: Heisler és Róna között addig fajult a vita, hogy a Rabbitestület vezetőjének az elnök egész egyszerűen felmondott, úgy, hogy a rabbikar ezt ellenezte. Róna a testületi tagoknak írt levelében mostani Kunos Péter ügyvezető igazgatóra utalva úgy fogalmazott, „sötét diktatúrákat idéző arcátlan hozzáállás, hogy a közgyűlés megkezdése előtt negyed órával közli az ügyvezető, hogy nem tekint közgyűlési tagnak”.
Megírtuk: Róna vezetésével új zsidó vallási egyesület alakult, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület, azaz ZSIMA. Az alapító szerint alapvetően a koronavírus-járvány miatti hitéleti és vallási passzivitás felszámolásán, a közösségi élet megerősítésén fognak dolgozni a reményeik szerint egyre bővülő csapattal. Ugyanakkor a vallási tevékenység mellett minden olyan nevelési, oktatási, kulturális, sport, szociális és karitatív tevékenységet is felvállalnak és támogatnak, amely „harmonikussá és prosperálóvá teszi a többségi társadalom és a zsidóság együttélését”.
A hivatalos közleményben szerepel továbbá az is, hogy az „esetlegesen nem mindenben körültekintően vagy kellő potenciállal biztosított” finanszírozást igazságosabbá tennék, az elmúlt évek során a neológiától különböző okokból eltávolodó szervezetekkel való viszonyt pedig rendeznék. Felvetésünkre Róna Tamás elmondta, itt elsősorban a Mazsihiszből korábban kivált, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséggel, valamint
A főrabbi azóta úgy nyilatkozott, hogy „ha a szervezet a formáját tekintve előre tud lépni, akkor az bizonyosan a munkánkat is könnyíteni fogja”. Ezzel az egyházi státusz elérésére utalt, amihez ugyanakkor a hatályos törvények szerint még mindenképp többéves működésre van szükség. Mindazonáltal információink szerint a Mazsihiszhez tartozó rabbik közül már többen is felkeresték a ZSIMÁ-t.
nyitókép: A szervezet újraválasztott elnöke, Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) tisztújító közgyűlésén a Mazsihisz fővárosi székházának dísztermében 2019. május 12-én. (MTI/Soós Lajos)